Halványan csillan meg a nap tükre a BVSC uszoda barnás-sárgás egén,
élénksárga tigris üvölt a Batai lányok remekbeszabott, egyedi mezén.
Tündöklő fényekkel köszönő 500W-os izzólámpa mutatja nekünk az utat.
Eu szabvány bélésteste meredten a játékosaink könnyed léptei közt kutat.
Latibáti új kapui néma csendben nézik a bevonuló Battai rokonságot,
fogaik közt halkan, ájtatos kapufákkal mormolnak különleges kívánságot.
Meglátva tervezőjük széles vállát, az egekig nyúló, karcsú, szálfa testét,
Apró klóros könnycseppet ejtenek, mennének haza Battára, otthon tölteni az estét.
Mert a szépségüket megálmodó dalia nem más, mint a csapat egyik edzője,
s nem a Hazafias népfront Kiskunlaborcai emigráns tevékért felelős jegyzője.
Mellette az apró termetű főedző, kire a drága tervező a magasból árnyékot vet.
Ki a kevés gyermekkori élelemtől fáradtan csak ketőméterkilencvenhárom cm lett.
Így vonul a Battai had, beépített informátorok között a drámai csata helyszínére,
S így kerül savanyú hab az oly régi és évszázados ellenfél délutáni pihentető tejszínre.
De még előtte kapott annyi remekbeszabott, pontosan kivitelezett csavartgólt,
Mint ahány darab a Keleti-pályudvari , néma koldusának ellopott ünnepi kabátján a folt.
Mire észbe kaptak tele is volt a karácsonyi zsák mindenféle színes és pattogó labdákkal,
Fogalmuk sem volt, mit tehetnének egy ilyen jól képzett és erőtől duzzadó Battával.
Ímígyen nem is lehetett más a vége, mintsem a gyermekeink megint büszkék lehetnek,
S egy trófeát ismételten a Százhalombattai Vízilabda Sportegyesület falára tehetnek.
1,257,877 egyedi látogató
van mit frissíteni rajta 