6. Vízilabda szabályzat
Írta: Kopányi László - Dátum: Augusztus 09 2009 12:49:55
WP 1 JÁTÉKTÉR ÉS SEGÉDESZKÖZÖK

WP 1.1 A rendező szerv felelős a játéktér pontos méreteiért és jelzéseiért, és biztosítania kell, valamennyi előirt eszközt és berendezést.

WP 1.2 A két játékvezető által vezetett mérkőzés játékterének alaprajzát és jelzéseit az alábbi ábra szerint kell kialakítani.




WP 20 EGYSZERŰ HIBÁK

WP 20.1 Az alábbi szabálytalanságok (WP 20.2-től WP 20.18-ig) bármelyikének elkövetése egyszerű hibának minősül, amit az ellenfél csapata javára ítélt szabaddobással kell büntetni.

[Megjegyzés: A játékvezetőknek az egyszerű hibákat a szabályoknak megfelelően úgy kell megítélniük, hogy lehetővé tegyék a támadó csapat számára egy előnyös helyzet kialakulását. A játékvezetőknek mindazonáltal figyelemmel kell lenniük a WP 7.3 (előnyszabály) szerinti speciális körülményekre.]

WP 20.2 Előre eltávolodni a gólvonaltól egy játékrész kezdetén, azelőtt, hogy a játékvezető a kezdésre jelt adott volna. A szabaddobást arról a helyről kell elvégezni, ahol a labda van, vagy ha a labda még nem került be a pályára, akkor a felezővonalról.

WP 20.3 Segíteni egy játékost a játékrész kezdetén vagy a mérkőzés során bármikor.

WP 20.4 Megkapaszkodni vagy elrugaszkodni a kapufán illetve a kapufáról vagy azok tartórészeiről, megkapaszkodni vagy elrugaszkodni a medence faláról a játék folyamán, vagy megkapaszkodni a kötelekbe a játékrész megkezdését kivéve.

WP 20.5 Aktívan részt venni a játékban a medence fenekén állva, lépéseket tenni a medence fenekén miközben a játék folyik, vagy elrugaszkodni a medence fenekéről a labda megjátszása vagy az ellenfél szerelése érdekében. Ez a szabálypont nem vonatkozik a kapusra, amíg saját 5 méteres vonalán belül tartózkodik.

WP 20.6 Víz alá vinni vagy víz alatt tartani a labdát teljes terjedelmében megtámadás közben

[Megjegyzés: Egyszerű hibának számít, ha a játékos a labdát teljes terjedelmében a víz alá viszi, vagy ott tartja miközben támadják, még akkor is, ha a labda víz alá kerülését az ellenfele támadása okozta (3. ábra). Nem jelent különbséget, hogy a labda a játékos akarata ellenére került a víz alá. A lényeg, hogy az ellen a játékos ellen kell az egyszerű hibát megítélni, aki a labdával a víz alá vitel pillanatában érintkezett. Fontos emlékezni rá, hogy ezen szabálytalanság csak akkor történhet meg, ha a játékos a labdát megtámadás közben viszi a víz alá. Ha tehát például a kapus a vízből magasan kiemelkedve hárít egy lövést, majd visszaesés közben a labdát víz alá viszi, nem követ el szabálytalanságot; ha azonban a kapus a labdát víz alatt tartja, miközben az ellenfél játékosa támadja, megsérti ezen szabálypontot és ha ezen cselekedetével valószínűsíthetően gólt akadályozott meg a WP 22.2 szabálypont szerint büntetődobást kell ítélni.]




WP 20.7 Beleütni a labdába összeszorított ököllel. Ezen szabálypont nem vonatkozik a kapusra, amíg az 5 méteres vonalon belül tartózkodik.

WP 20.8 Két kézzel megérinteni vagy megjátszani a labdát ugyanabban a pillanatban. Ezen szabálypont nem vonatkozik a kapusra, amíg az 5 méteres vonalon belül tartózkodik.

WP 20.9 Akadályozni vagy szabad mozgásában más módon meggátolni az ellenfél labdát nem birtokló játékosát, ideértve az ellenfél játékosának vállára, hátára vagy lábára való ráúszást. A „birtoklás” ezen szabálypont vonatkozásában a labda felemelését, vitelét vagy érintését jelenti, de nem vonatkozik a labdavezetésre.

[Megjegyzés: A játékvezetőnek először azt kell eldöntenie, hogy az ellenfél játékosa birtokolja-e a labdát vagy sem, mert ha birtokolja, akkor az őt megtámadó játékost nem lehet „akadályoztatás” miatt büntetni. Az egyértelmű, hogy egy játékos birtokolja a labdát, ha azt a víz felszíne fölött tartja (4. ábra). A játékos akkor is birtokolja a labdát, ha azt kezében tartva úszik vele vagy a vízfelszínen lévő labdát fogja (5. ábra). A labdával való úszás (labdavezetés), amelyet a 6. ábra szemléltet nem minősül birtoklásnak.



Az akadályozásnak szokásos módja, hogy a játékos keresztül úszik ellenfele lábán (7. ábra), ily módon lassítva mozgását és akadályozva rendes lábmozgását. Egy másik szokásos forma az ellenfél vállára való ráúszás. Emlékezni kell arra, hogy az akadályoztatást a labdát birtokló játékos is elkövetheti. A 8. ábra például olyan esetet szemléltet, ahol a labdát birtokló játékos egyik kezét a labdán tartja, miközben igyekszik ellenfelét eltartani, hogy a maga számára nagyobb teret nyerjen. A 9. ábra egy labdát birtokló játékost mutat, aki úgy akadályozza ellenfelét, fejével löki hátra. A 8. és 9. ábrákon szemléltetett helyzetekre különösen ügyelni kell, mivel a labdát birtokló játékos által elkövetett erőszakos mozdulat adott esetben ütésnek, sőt brutalitásnak is minősülhet; a 8. és 9. ábrák mindazon által erőszakos mozdulat nélküli szabálytalanságot igyekeznek szemléltetni. Egy játékos akkor is elkövethet akadályoztatást, ha nem is tartja vagy érinti a labdát. A 10. ábra azt a helyzetet szemlélteti, amikor egy játékos a testével és széttárt karjaival szándékosan feltartóztatja ellenfelét, lehetetlenné téve ezáltal annak labdához való hozzáférését. Az ilyen szabálytalanságra leggyakrabban a játéktér széleihez közeli helyeken kerül sor.]



WP 20.10 Ellökni az ellenfelet vagy elrugaszkodni róla, ha az nem fogja kézben a labdát.

[Megjegyzés: Az ellökés és az elrugaszkodás különböző módon történhet, többek között kézzel (11. ábra) vagy lábbal (12. ábra). A bemutatott esetekben a büntetés szabaddobás az egyszerű hibáért. A játékvezetőnek azonban ügyelnie kell arra, hogy különbséget tegyen a lábbal való ellökés, illetve elrugaszkodás, valamint rúgás között, amely utóbbi kiállítási hibát eredményezhet, sőt adott esetben brutalitásnak minősülhet. Ha a játékos lába már az ellenfélen van, amikor a mozdulatot indítja, ez általában ellökésnek minősül, ha azonban a mozdulat az előtt indul, hogy a láb az ellenféllel érintkezni, ezt általában rúgásnak kell tekinteni.]



WP 20.11 A labdát birtokló csapat játékosának elkövetni a WP 20.9 (ellenfél játékosának akadályozása) vagy a WP 20.10 (az ellenfél ellökése vagy róla elrugaszkodás) pontokba ütköző szabálytalanságot, azelőtt, hogy egy szabaddobás, sarokdobás vagy kapuskidobás elvégzésre kerülne.

WP 20.12 Az ellenfél gólvonalától 2 méteren belül tartózkodni, kivéve, ha az a labda vonala mögött van. Nem számít szabálytalanságnak, ha a játékos beviszi a labdát a 2 méteres területre és azt a labda vonala mögött lévő csapattársának továbbítja, aki azonnal kapura lő, azelőtt még, hogy az első játékos a 2 méteres területet elhagyhatta volna.

[Megjegyzés: Ha az átadást kapó játékos nem lő kapura, a labdát átadó játékosnak azonnal el kell hagynia a 2 méteres területet, hogy elkerülje az ezen szabálypont szerinti büntetést.]

WP 20.13 A büntetődobást más módon végrehajtani, mint ahogy elő van írva.

[Megjegyzés: Lásd a WP 23.4 szabálypontot a büntető dobás módját illetően.]

WP 20.14 Késlekedni indokolatlanul egy szabaddobás, kapuskidobás vagy sarokdobás elvégzésekor.

[Megjegyzés: Lásd a WP 16.2 szabálypont alatti megjegyzést.]

WP 20.15 A kapusnak átlépni vagy labdát érinteni a felezővonalon túl.

WP 20.16 A labdát a játéktéren kívülre juttatni, ideértve azt is, ha a labda a játéktér oldalának a víz felszíne fölötti részéről pattan vissza.

WP 20.17 Egy csapatnak a labdát 30 másodperc tényleges játékot meghaladó ideig birtokolni, anélkül, hogy az ellenfele kapujára lőne. A labdabirtoklás idejét mérő időmérő az órát vissza kell állítsa:

(a) amikor a labda elhagyta a kapura lövő játékos kezét. Ha a labda a kapufáról, a keresztlécről vagy a kapusról visszapattan a játéktérre, a labda birtoklási ideje nem indul újra, ameddig a labda az egyik csapat birtokába nem kerül;

(b) amikor a labda az ellenfél csapata birtokába kerül. Nem tekinthető a labda „birtoklásának”, ha az ellenfél egy játékosa csupán reptében érinti a labdát;

(c) amikor a labda játékba kerül egy kiállítási hiba, büntető hiba, kapuskidobás, sarokdobás vagy semleges dobás megítélését követően.

A labdabirtoklási időt látható órák csökkenő módon kell mutassák (azaz a hátralévő labdabirtoklási időt kell jelezniük).

[Megjegyzés: Az időmérőnek és a játékvezetőknek kell eldönteniük, hogy kapura dobás történt vagy sem, a végső döntés azonban a játékvezetőké kell legyen.]

WP 20.18 Időt húzni.

[Megjegyzés: A játékvezetőnek mindig megengedett, hogy ezen szabálypont alapján egyszerű hibát ítéljen a 30 másodperces birtoklási idő lejárta előtt. Amennyiben a kapus az egyetlen játékos a csapatából, aki a saját térfelén tartózkodik, időhúzásnak minősül az, ha másik térfelén tartózkodó csapattársától labdát kap. A mérkőzés utolsó percében a játékvezetők teljesen bizonyosak kell legyenek abban, hogy szándékos időhúzás történik, mielőtt ezen szabálypontot alkalmaznák.]

WP 21 KIÁLLÍTÁSI HIBÁK

WP 21.1 Kiállítási hibának számít az alábbi szabálytalanságok (WP 21.4-től WP 21.17-ig) bármelyikének elkövetése, amelyet az ellenfél csapata javára történő szabaddobás megítélésével és a szabálytalanságot elkövető játékos kiállításával kell büntetni (kivéve, ha a szabályok mást írnak elő).

WP 21.2 A kiállított játékos a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területre kell menjen anélkül, hogy a vizet elhagyná. Azt a kiállított játékost, aki elhagyja a vizet (eltekintve attól az esettől, ha a cserejátékos bejövetelét követően teszi), a WP 21.10 (Rosszhiszemű viselkedés) alatti szabálytalanság miatt vétkesnek kell tekinteni.

[Megjegyzés: A kiállított játékosnak (beleértve azt a játékost is, akit a szabályok alapján a hátralévő játékidőre állítottak ki) a vízben kell maradnia és a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területre kell mennie (víz alatti úszás is megengedett), anélkül, hogy a játékot megzavarná. Kiúszhat a játéktérről a gólvonal bármelyik pontján és a kapu mögött úszhat, hogy elérje a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területet, feltéve, hogy ha a kapuvonal helyzetét nem változtatja meg.

A visszatérési terület elérésekor a kiállított játékos láthatóan fel kell emelkedjen a víz felszínére, mielőtt ő maga (vagy a csere) engedélyt kapna a visszatérésre a szabályoknak megfelelően. A kiállított játékosnak azonban ezután nem szükséges a visszatérési területen maradnia, hogy megvárja a kijelölt cserejátékos érkezését.]

WP 21.3 A kiállított játékos vagy egy cserejátékos visszatérhet a játéktérre, az alább felsoroltak egyikének legelőszöri bekövetkezése után:

(a) amikor 20 másodperc tiszta játékidő eltelt, amely időpontban a titkár fel kell emelje a megfelelő zászlót, feltéve, hogy a kiállított játékos a szabályoknak megfelelően, addigra elérte a saját visszatérési területét;

(b) amikor gól született;

(c) amikor a kiállított játékos csapata a tényleges játék közben visszaszerezte a labda birtoklását (ami azt jelenti, hogy felügyelete alatt tartja a labdát), amely időpontban a védekező játékvezetőnek a megfelelő beengedő kézjellel kell jeleznie a visszatérést;

(d) amikor a kiállított játékos csapata javára szabaddobást vagy kapuskidobást ítéltek, a dobást megítélő játékvezetői jelzés egyben visszatérési jelzésként is funkcionál, feltéve, hogy a kiállított játékos a szabályoknak megfelelően, addigra elérte a saját visszatérési területét.

A kiállított játékos vagy egy cserejátékos visszatérhet a játéktérre a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területről, feltéve, hogy:

(a) jelzést kapott a titkártól vagy az egyik játékvezetőtől;

(b) nem fog elugrani vagy elrugaszkodni a medence vagy a játéktér oldaláról vagy faláról;

(c) nem fogja megváltoztatni a kapuvonal helyzetét;

(d) a cserejátékos a kiállított játékos helyett mindaddig nem jöhet be, amíg a játékos el nem érte a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területet.

Gól után a kiállított játékos vagy cserejátékos bárhonnan visszatérhet a játéktérre.

Ezen előírások abban az esetben is vonatkoznak a cserejátékos bejövetelére, ha a kiállított játékos harmadik személyi hibáját kapta, vagy a szabályok alapján más okból végleg kizárásra került a mérkőzés hátralévő részéből.

[Megjegyzés: A játékvezető nem adhat jelt a cserejátékos bejövetelére és a titkár sem jelezheti a kiállítás 20 másodperces időtartamának végét mindaddig, amíg a kiállított játékos el nem érte a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területet. Ez vonatkozik arra a cserejátékosra is, aki egy a mérkőzés hátralévő részéből kiállított játékos helyére jön be. Ha egy kiállított játékos elmulasztja a saját visszatérési területre történő visszatérést, a cserejátékos mindaddig nem jöhet be, amíg egy gólt nem lőnek vagy a játékrész véget nem ér.

A kiállított játékos vagy a helyette beálló cserejátékos bejövetelét engedélyező jelzés adásának elsődleges felelőssége a védekező oldali játékvezetőé. A támadó oldali játékvezető azonban e tekintetben is segítséget nyújthat, és így bármelyik játékvezető jelzése érvényesnek tekinthető. Ha az egyik játékvezető szabálytalan visszatérést gyanít, vagy a gólbíró ilyen szabálytalan visszatérést jelez, először meg kell győződnie arról, hogy nem a másik játékvezető engedélyezte-e a bejövetelt.

Mielőtt a kiállított játékos vagy a helyette beálló cserejátékos bejövetelére a védekező oldali játékvezető a beintő kézjelzéssel engedélyt adna, várnia kell egy pillanatig, hogy a támadó oldali játékvezető ítél sípjával az ellenfél csapata labdabirtoklásának visszaállítására.

A labdabirtoklás váltása nem következik be csupán azért, mivel egy játékrész véget ért; a kiállított játékos vagy a cserejátékos csak akkor jogosult a bejövetelre, ha csapata a következő játékrész kezdetén a labdára úszáskor megszerzi a labdát. Abban az esetben, ha egy játékrész végének jelzésekor valamely játékos ki van állítva, a játékvezetők és titkár meg kell bizonyosodjanak, hogy a csapatok helyes létszámban állnak-e fel az újrakezdésre, mielőtt a játék elindítására a jelzést megadnák.]

WP 21.4 Egy játékosnak elhagyni a vizet, ülni vagy állni a medence lépcsőjén vagy oldalán játék közben, kivéve a baleset, sérülés, betegség esetén vagy ha ez a játékvezető engedélyével történik.

WP 21.5 Zavarni a szabaddobás, a kapuskidobás vagy a sarokdobás elvégzését, ideértve:

(a) a labda szándékos eldobását vagy elengedésének elmulasztását a játék folyamatosságának megakadályozása céljából;

(b) bármilyen kísérlet a labda megjátszására, mielőtt az a dobást végző játékos kezét elhagyná.

[Megjegyzés: Egy játékos nem büntethető ezen szabálypont alapján, ha azért nem hallotta a sípjelet, mert a víz alatt volt. A játékvezetőknek kell megállapítani, hogy a játékos cselekedete szándékosnak minősíthető-e.

Egy dobás megzavarása történhet közvetetten a dobást elvégezni szándékozó játékos labdához való hozzáférésének hátráltatásával, késleltetésével vagy megakadályozásával, vagy történhet a dobás elvégzésének akadályozásával, a dobás irányában történő blokkolással (13. ábra) vagy közvetlenül az eldobó játékos tényleges mozdulatába történő közbeavatkozással (14. ábra). A büntetődobás megzavarásával kapcsolatban lásd a WP 21.16 szabálypontot is.]



WP 21.6 Két kézzel megkísérelni játszani vagy blokkolni egy lövést az 5 méteres területen kívül.

[Megjegyzés: Ha egy 5 méteres területen kívül levő védőjátékos felemeli két kezét azért, hogy megkíséreljen megjátszani vagy blokkolni egy kapuralövést, ki kell állítani.]

WP 21.7 Szándékosan fröcskölni az ellenfél arcába.

[Megjegyzés: A fröcskölés gyakran alkalmazott tisztességtelen taktikai eszköz, de sok esetben csak az olyan nyilvánvaló esetekben büntetik, amikor a játékosok egymással szemben állnak (15. ábra). Kevésbé nyilvánvalóan történhet azonban, amikor a játékos látszólag nem szándékosan úgy fröcsköl, hogy karjával vízfüggönyt létesít a lövésre vagy a labda továbbítására készülő ellenfél előtt, hogy annak látását akadályozza.



Az ellenfél szándékos fröcskölésének büntetése kiállítás a WP 21.7 szerint, vagy büntetődobás a WP 22.2 szerint, ha az ellenfél az 5 méteres vonalon belül van, és kapuralövésre készül. Az, hogy a játékvezető büntetődobást vagy kiállítást ítél, kizárólag a támadó játékos helyzetétől és cselekedetétől, szándékától függ; az, hogy maga a szabálytalankodó játékos az 5 méteres vonalon kívül vagy belül helyezkedik el, a döntésnél nem játszik szerepet.]

WP 21.8 Megfogni, lenyomni vagy visszahúzni a labdát nem birtokló ellenfelet. A labda birtoklása alatt a labda felemelése, kézben vitele vagy érintése értendő, de a labdavezetés ebben az értelemben nem számít birtoklásnak.

[Megjegyzés: Ezen szabálypont megfelelő alkalmazása rendkívül fontos, mind a mérkőzés képének, mind a valós és igazságos eredmény kialakulásának szempontjából. A szabály szövegezése világos és egyértelmű és csak egyféleképpen értelmezhető: a labdát nem birtokló ellenfelet lefogni (16. ábra), lenyomni (17. ábra) vagy visszahúzni (18. ábra) kiállítási hibát eredményező szabálytalanság. Alapvető fontosságú, hogy a játékvezetők ezen szabályt pontosan, egyéni értelmezés nélkül alkalmazzák annak érdekében, hogy a durva játék megfelelő határa ne kerülhessen átlépésre. A játékvezetőknek figyelembe kell venniük, hogy a WP 21.8 szabály megsértését, ha az az 5 méteres vonalon belül történik és feltételezhetően gólt akadályoz meg, büntetődobás megítélésével kell büntetni.]



WP 21.9 Szándékosan megrúgni, megütni az ellenfelet, vagy ezen szándékkal aránytalan mozdulatot tenni.

[Megjegyzés: A rúgás vagy ütés szabálytalanság számos különböző formában történhet, akár a labdát birtokló játékos, akár az ellenfél elkövetheti, a labda birtoklása nem döntő tényező. A lényeg a szabálytalanságot elkövető játékos mozdulata, ideértve a rúgásra vagy ütésre irányuló aránytalan mozdulatot is, még akkor is, ha az nem éri el az ellenfelet. Egyike a legsúlyosabb ütési formáknak a hátrakönyökölés (19. ábra), amely az ellenfélnek súlyos sérülést okozhat. Hasonlóképpen súlyos sérülést okozhat, ha egy játékos szándékosan hátrafejel az őt szorosan őrző ellenfél arcába. Ezen esetekben a játékvezető jogosult a szabálytalanságot inkább a WP 21.11 (Brutalitás), mint ezen WP 21.9 szabálypont alapján büntetni.]



WP 21.10 Elkövetni a rosszhiszemű magatartás és viselkedés vétségét, beleértve az elfogadhatatlan nyelvezetet, az erőszakos vagy folytonosan szabálysértő játékot, megtagadni az engedelmességet vagy tiszteletlenséget tanúsítani a játékvezető vagy versenybíró felé vagy a Szabályok szellemével ellentétes módon úgy viselkedni, hogy az, feltehetően a mérkőzés lejáratását eredményezné. A szabálytalanságot elkövető játékost a mérkőzés hátralévő részéből cserével végleg ki kell állítani, a cserejátékosnak a WP 21.3 szerinti legelső eseménykori bejövetele mellett.

(Megjegyzés: Ha egy csapat valamely tagja követi el az ezen szabálypontbeli vétségek bármelyikét a játékrészek közötti szünetben, az időkérés alatt vagy a játék újraindítását megelőzően miután csapata egy gólt lőtt, ezt a játékost ki kell állítani a mérkőzés hátralévő részére [MVLSZ: Ezen kívül további intézkedés nem szükséges, a csapat - mintha kiállítás nem történt volna - az eredeti létszámmal folytathatja a játékot. Ezen szabályzás eltér a FINA érvényes szabályzatától, de megegyezik a szabály nemzetközi alkalmazásával] A FINA szabálykönyvben szereplő szöveg: és a csere akkor lesz engedve, amikor ezen játékmegszakítást követően a kiállított játékos csapata megszerzi a labda birtoklását (ami azt jelenti, hogy a labda feletti rendelkezést szerzi meg), vagy egyéb esetekben a WP 21.3 alatt hivatkozottak legkorábbi bekövetkeztekor.)

WP 21.11 Elkövetni a brutalitás egy formáját (ideértve a rosszindulatú szándékkal elkövetett rúgást, ütést, vagy rúgásra illetve ütésre irányuló kísérletet) az ellenfél egy játékosával vagy egy hivatalos személlyel szemben, függetlenül attól, hogy ez játék közben (beleértve a megállásokat és időkéréseket) vagy a játékrészek közötti szünetben történik. A szabálytalanságot elkövető játékost ki kell zárni a mérkőzés hátralévő részéből, és az ellenfél javára büntetődobást kell ítélni. Az elkövető játékos helyett a cserejátékos négy (4) perc tiszta játékidő letelte után jöhet be.

[Megjegyzés: Ezen szabályt kell alkalmazni a játékrészek közötti szünetben elkövetett brutalitásra is, és egy büntetődobást kell ítélni. Ezen szabályzás azonban nem alkalmazható a mérkőzés tényleges megkezdése előtt.

Abban az esetben, ha a mérkőzés folyamán bármikor, vízben nem lévő cserejátékos követ el brutalitást, a szabálytalanságot elkövető játékost ki kell zárni a mérkőzés hátralévő részére. A csapatkapitányt utasítani kell, hogy küldjön ki a vízből egy választása szerinti játékost, és csapata négy (4) percig egy játékossal kevesebbel kell folytassa a játékot. Az a játékos, akit a csapatkapitány így kiküldött, a mérkőzés hátralévő részében a csapat játékban maradt játékosainak egyikeként tovább szerepelhet, és a vízből való kirendelése miatt nem kell ellene személyi hibát ítélni.]

WP 21.12 A labdát nem birtokló csapat egy játékosának elkövetni az alábbi vétségek bármelyikét szabaddobás, kapuskidobás, sarokdobás vagy büntetődobás elvégzése előtt, vagy bármely csapat egy játékosának elkövetni az alábbi vétségek bármelyikét semleges dobás elvégzése előtt:

WP 20.9 – akadályozni az ellenfelet;

WP 20.10 – ellökni egy ellenfelet vagy elrugaszkodni egy ellenfélről;

WP 21.4-től WP 21.11-ig – elkövetni egy kiállítási hibát.

Az eredeti dobást (a semleges dobást is beleértve) kell fenntartani. A játékost ki kell zárni a mérkőzés hátralévő részéből azon esetekben, ahol a szabályok azt írják elő.

WP 21.13 Mindkét csapat egy-egy játékosának egyidejűleg elkövetni az alábbi vétségek bármelyikét szabaddobás, kapuskidobás, sarokdobás, büntetődobás vagy semleges dobás elvégzése előtt:

WP 20.9 – akadályozni az ellenfelet;

WP 20.10 – ellökni egy ellenfelet vagy elrugaszkodni egy ellenfélről;

WP 21.4-től WP 21.11-ig – elkövetni egy kiállítási hibát.

Mindkét játékost ki kell állítani és a támadó csapatnál marad a labdabirtoklás. A játékosokat ki kell zárni a mérkőzés hátralévő részéből azon esetekben, ahol a szabályok azt írják elő.

[Megjegyzés: Mindkét ezen szabálypont alapján kiállított játékos a WP 21.3 alatt említett legelső visszatérési lehetőség bekövetkeztekor vagy a következő labdabirtoklás változáskor jöhet be.

Amennyiben a két játékos, akiket ezen szabálypont alapján állítottak ki, már azelőtt jogosult lenne a visszatérésre mielőtt a megfelelő visszatérési helyeikre érkeztek volna, a védekező játékvezető beintheti egyenként a játékosokat, amint azok készen állnak a visszatérésre. A játékvezetőnek nem kell addig várnia, ameddig mindkét játékos készen áll a visszatérésre.

Az a csapat kell szabaddobás, kidobás, szögletdobás vagy büntetődobás elvégzésével újraindítsa a játékot, amelyik a labdát birtokolta, amikor az egyidejű szabálysértés megtörtént. Semleges dobás esetén a játékvezető kell újraindítsa a játékot a WP 18. előírásai szerint.]

WP 21.14 A labdát birtokló csapat játékosának elkövetni egy vétséget a WP 21.4-től WP 21.11-ig szerint (kiállítási hibák) a szabaddobás, kapuskidobás, sarokdobás vagy büntetődobás elvégzése előtt, kivéve, hogy:

(a) a játékost ki kell zárni a mérkőzés hátralévő részéből azon esetekben, ahol a szabályok azt írják elő;

(b) ha a szabálytalanságot büntetődobás elvégzése előtt követték el, a büntetődobás érvényben marad.

WP 21.15 A kiállított játékosnak szabálytalanul visszatérni vagy egy cserejátékosnak szabálytalanul belépni a játéktérre, beleértve:

(a) anélkül, hogy a titkártól vagy az egyik játékvezetőtől jelzést kapott volna;

(b) bármely más helyről, mint a játékos saját visszatérési területe, kivéve, ha a szabályok azonnali cserét írnak elő;

(c) beugorva vagy elrugaszkodva a medence vagy a játéktér faláról vagy oldaláról;

(d) a gólvonal helyzetét megváltoztatva.

Ha ezen szabálytalanságot a labdát nem birtokló csapat egyik játékosa követi el, úgy a vétkes játékost ki kell állítani és az ellenfél csapata javára egy büntetődobást kell ítélni.

Ha ezen a szabálytalanságot a labdát birtokló csapat egyik játékosa követi el, úgy a vétkes játékost ki kell állítani és az ellenfél javára szabaddobást kell ítélni.

WP 21.16 Zavarni a büntetődobás elvégzését. A szabálytalanságot elkövető játékost a mérkőzés hátralévő részéből cserével végleg ki kell állítani, a cserejátékosnak a WP 21.3 szerinti legelső eseménykori bejövetele mellett, és a büntetődobást fenn kell tartani vagy újra el kell végezni.

[Megjegyzés: A büntetődobás zavarásának leggyakoribb formája, amikor az ellenfél egy rúgást irányoz a dobást végrehajtó játékos felé éppen a dobás elvégzésekor. Lényeges, hogy a játékvezetők az ilyen zavarás megelőzése érdekében, biztosítsák, hogy valamennyi játékos legalább 2 méter távolságban legyen a dobást végző játékostól. A játékvezető továbbá meg kell engedje a védekező csapatnak a helyezkedés előjogát.]

WP 21.17 A védekező csapat kapusának a büntetődobás elvégzésekor elmulasztani a helyes pozíció felvételét a gólvonalon, miután a játékvezető erre már egyszer felszólította. A védekező csapat egy másik játékosa elfoglalhatja a kapus helyét, de annak előjogai és kötöttségei nélkül.

WP 21.18 Amikor egy játékost kiállítottak, a kiállítási időtartam közvetlenül akkor kezdődik, amikor a labda elhagyta a szabaddobást végző játékos kezét vagy semleges dobás után, amikor a labdát valamelyik játékos megérintette.

WP 21.19 Ha egy kiállított játékos szándékosan zavarja a játékot, beleértve a gólvonal helyzetének megváltoztatását is, büntetődobást kell ítélni az ellenfél csapata javára és egy további személyi hibát kell ítélni a kiállított játékos ellen. Ha a kiállított játékos nem kezdi meg szinte azonnal a játéktér elhagyását, úgy ezt a játékvezető szándékos zavarásnak minősítheti ezen szabálypont alapján.

WP 21.20 Amennyiben a mérkőzés hosszabbítással folytatódik, a kiállított játékos kiállítási ideje a hosszabbításban szintén folytatódik. A rendes játékidőben megítélt személyi hibák is átvitelre kerülnek a hosszabbításra, továbbá bármely játékos, akit a rendes játékidőben a mérkőzés hátralévő részéből kizártak a hosszabbítás egyik játékrészében sem vehet részt.

WP 22 BÜNTETŐ HIBÁK

WP 22.1 Az alábbi szabálytalanságok (WP 22.2-től WP 22.7-ig) bármelyikének elkövetése büntető hibának minősül, amelyet az ellenfél csapata javára adott büntető dobással kell büntetni.

WP 22.2 Egy védekező játékosnak elkövetni bármilyen szabálytalanságot az 5 méteres vonalon belül, amely nélkül valószínűleg gól született volna.

[Megjegyzés: Egyéb, valószínűen gólt megakadályozó más szabálytalanságon túlmenően, ezen szabálypont értelmében szabálytalanságnak számít:

(a) egy kapusnak vagy más védekező játékosnak a kapu lehúzása vagy helyzetének más módon történő elmozdítása (20. ábra);

(b) egy védekező játékosnak a labdát két kézzel szándékosan megjátszani vagy megkísérelni megjátszani vagy blokkolni egy lövést (21. ábra);

(c) egy védekező játékosnak szándékosan blokkolni vagy megkísérelni blokkolni egy átadást (passzt) két kézzel

(d) egy védekező játékosnak a labdát összeszorított ököllel megjátszani (22. ábra);

(e) egy kapusnak vagy más védekező játékosnak a labdát víz alá vinni miközben őt támadják.

Fontos megjegyezni, hogy míg a fenti szabálytalanságok és más szabálytalanságok úgy, mint az ellenfél megfogása, visszahúzása, akadályozása stb. egyébként szabaddobással (és adott esetben kiállítással) lennének büntetve, büntető hibává válnak, amennyiben azokat a védekező játékos az 5 méteres vonalon belül követi el, ha egyébként valószínűleg gól született volna.]




WP 22.3 Egy védekező játékosnak 5 méteres vonalon belül megrúgni vagy megütni egy ellenfelet vagy a brutalitás cselekedetét elkövetni. Brutalitás cselekedete esetén, a büntetődobáson túlmenően az elkövető játékost ki kell zárni a mérkőzés hátralévő részéből és a cserejátékos négy (4) perc tiszta játékidő letelte után jöhet be a játéktérre.

WP 22.4 Egy kiállított játékosnak szándékosan zavarni a játékot, beleértve a kapu helyzetének megváltoztatását.

WP 22.5 Egy kapusnak vagy bármely más védekező játékosnak teljesen lehúzni a kaput, azzal a céllal, hogy egy valószínű gólt akadályozzon meg. A szabálytalankodó játékost a mérkőzés hátralévő részéből cserével végleg ki is kell állítani, a cserejátékosnak a WP 21.3 szerinti legelső eseménykori bejövetele mellett.

WP 22.6 Egy játékosnak vagy cserejátékosnak, aki az adott időpontban a szabályok szerint nem jogosult részt venni a játékban, belépni a játéktérre. A szabálytalankodó játékost a mérkőzés hátralévő részéből cserével végleg ki is kell állítani.

WP 22.7 Egy edzőnek, akinek csapata nem birtokolja a labdát, időkérést jelezni, vagy egy csapat tisztségviselőjének, bármi olyat tenni, amellyel feltételezhetően gólt akadályoz meg; azzal a különbséggel, hogy ezen vétség esetén személyi hiba nem kerül bejegyzésre.

WP 22.8 Ha a mérkőzés utolsó percében büntetődobást ítélnek az egyik csapat javára, úgy a csapat edzője választhatja a labdabirtoklás fenntartását, és csapata javára egy szabaddobás megítélését. A labdabirtoklást mérő időmérőnek vissza kell állítani a támadási időt jelző órát.

[Megjegyzés: Az edző felelőssége hogy világos, haladéktalan jelzést adjon, ha a csapat ezen szabálypont szerint kívánja fenntartani a labda birtoklását.]

WP 23 BÜNTETŐDOBÁSOK

WP 23.1 A büntetődobást azon csapat bármely játékosa, kivéve a kapus kell elvégezze, amely javára azt megítélték, ellenfele 5 méteres vonalának bármely pontjáról.

WP 23.2 Minden játékos el kell hagyja az 5 méteres területet és legalább két méter távolságra kell legyen a dobást végző játékostól. A dobást végző játékos két oldalán a védekező csapat játékosainak van előjoga elhelyezkedni. A védő kapus a kapufák között kell elhelyezkedjen, úgy, hogy semmilyen testrésze sem lehet a vízfelszín fölött a gólvonal előtt. Ha a kapus nincs a vízben egy másik játékos veheti át a helyét a kapus előjogai és kötöttségei nélkül.

WP 23.3 Amikor a büntetődobás végzését irányító játékvezető meggyőződött, hogy minden játékos a megfelelő helyen van, sípjellel és karjának függőleges helyzetéből vízszintes helyzetbe történő egyidejű leengedésével kell jelt adjon a dobás elvégzésére.

[Megjegyzés: A kar sípjelzéssel egy időben történő leengedése bármilyen körülmények között, még a nézők által okozott zaj közepette is lehetővé teszi a büntetődobás szabályok szerinti végrehajtását. Amint a kar felemelésre került, a dobást végző játékos összpontosít, mivel tudja, hogy a jelzés azonnal következik.]

WP 23.4 A büntetődobást végző játékos a labda birtokában kell legyen és azt azonnal egy megszakítás nélküli mozdulattal közvetlenül kell kapura dobnia. A játékos elvégezheti a dobást, a labdát vízről emelve fel (23. ábra) vagy a labdát felemelt kezében tartva (24. ábra), és a labdát az előre való dobás előkészületeként a kapuval ellentétes irányban hátra lehet vinni feltéve, hogy mozdulatának folytonossága nem szakad meg mindaddig, amíg a labda a dobó játékos kezét el nem hagyja.

[Megjegyzés: Semmi nem szerepel a szabályban, ami megakadályozna egy játékost, hogy a büntetődobást a kapunak háttal fél csavarral vagy teljes csavarral végezze el.]




WP 23.5 Ha a labda a kapufáról, a keresztlécről vagy a kapusról visszapattan, és játékban marad, gól eléréséhez nem szükséges, hogy előbb egy másik játékos megjátssza, vagy érintse azt.

WP 23.6 Ha pontosan egy időben, amint a játékvezető büntetődobást ítél, az időmérő a játékrész végét jelzi, a büntetődobás végrehajtása előtt a büntetődobást végző játékos és a védekező csapat kapusa kivételével minden játékosnak el kell hagynia a játékteret. Ebben a helyzetben a labda azonnal játékon kívüli lesz, ha a kapufáról, a keresztlécről vagy a kapusról visszapattan.

WP 24 SZEMÉLYI HIBÁK

WP 24.1 Egy személyi hibát kell bejegyezni azon játékos ellen, aki kiállítási vagy büntető hibát követ el. A játékvezetőnek jeleznie kell a titkár felé az elkövető játékos sapkaszámát.

WP 24.2 A harmadik személyi hiba elérésekor a játékost ki kell zárni a mérkőzés hátralévő részéből, a cserejátékosnak a WP 21.3 szerinti legelső eseménykori bejövetele mellett. Ha a harmadik személyi hiba egy büntető hiba, a csere bejövetele azonnali kell legyen.


WP 25 BALESET, SÉRÜLÉS ÉS ROSSZULLÉT

WP 25.1 Egy játékosnak játék közben csak baleset, sérülés vagy betegség esetén, vagy a játékvezető engedélyével a szabad a játékteret elhagynia, vagy a lépcsőkön illetve a medence oldalán állnia vagy ülnie. Egy játékos, aki a játékteret szabályszerűen hagyta el, egy arra alkalmas holtidőben, a játékvezető engedélyével a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területről jöhet vissza.

WP 25.2 Ha egy játékos vérzik, a játékvezető azonnal ki kell rendelje a medencéből, csere azonnali bejövetelével és a mérkőzést megszakítás nélkül folytatni kell. A vérzés megszűntével megengedett, hogy a játékos a játék rendes menetében csereként szerepeljen.

WP 25.3 Nem vérzéssel járó baleset, sérülés vagy betegség esetén, a játékvezető saját hatáskörében nem több mint három percre megszakíthatja a mérkőzést, amely esetben tudatnia kell az időmérővel, hogy a megállási időtartam mikor kezdődjön.

WP 25.4 Amennyiben a játék megállítására baleset, sérülés, betegség, vérzés vagy más előre nem látható ok miatt kerül sor, a labdát azon a helyen, ahol a játék megállításakor volt, az a csapat hozza játékba, amelyik birtokában a megálláskor volt.

WP 25.5 A WP 25.2-ben (vérzés) foglalt eset kivételével a játékos a továbbiakban nem vehet részt a játékban, ha helyette cserejátékos állt be.